Gabe Brown – változatosság a király!

Főoldal » Szakmai blog » Gabe Brown – változatosság a király!

Gabe Brown – változatosság a király!

Az alábbi interjú az Acres USA mezőgazdasági lapban jelent meg. Gabe Brown a fedő és társnövények nagy mestere, direktvetéssel műveli a földjeit évtizedek óta sikeresen, szinte nulla inputtal.

Gabe Brown egy úttörő paraszt Észak-Dakotából, aki a száraz klíma ellenére fedőnövények használatával teremti meg az egészséges, termékeny talajt és ér el magas hozamokat

Gabe Brown az USA egyik legfáradhatatlanabb hittérítője a fedőnövények innovatív használatának. Bár a talaj egészségét és a termények változatosságát egy tipikus nagytermelő oldaláról közelíti meg – az ipari mezőgazdaság szellemében – az észak dakotai Burleigh megyében található farmja szinte teljesen mentes szintetikus vegyianyagoktól. Ahogy elmagyarázza az interjúban, Brown reméli, hogy a közeljövőben kifuttatja a programból a néhány évente használt gyomirtókat is. Brown teljes élettörténete cáfolata a népszerű közvélekedésnek, hogy költséges inputtal és GMO vetőmagokkal (amelyektől óvakodik) kell dolgozni a magas hozamok eléréséhez. Ő azon kevesek egyike, akik manapság kiutat mutatnak a termelőknek az alagútból. Gabe Brown augusztus eleji munkája közben kedélyesen mesél életéről.

ACRES USA Amikor Ön és felesége, Shelly megvásárolta 20 éve a jelenlegi birtokot, milyen típusú gazdálkodást folytatott?

BROWN A farmot, amin most állunk, a feleségem szülei vásárolták még 1956-ban. Ők hagyományosan gazdálkodtak – szántás, gyakori talajművelés, fél évig feketeugar, fél évig gabonafélék. Elsősorban tavaszi búzát, zabot, árpát és egyszer, valamikor jó régen lent is termesztettek, de volt nekik egy kisebb marhacsordájuk is a késő hetvenes évekig.

Amikor 1983-ban befejeztem a főiskolát, Shellyvel leköltöztünk a családjához és belekezdtünk a marhatartásba. Ők továbbra is a gabonatermesztést folytatták, míg mi a marhatartással foglalkoztunk, miközben mindketten a városban dolgoztunk.

A késő nyolcvanas években kezdtük el felosztani a legelőket, hogy váltóba legeltessünk, mert csak három legelőrész volt, mikor a farmra érkeztünk. Ez volt az első belépésünk a váltólegeltetésbe.

Majd 1991-ben lehetőségünk volt megvásárolni a farmot a családtól, akik nyugdíjba vonultak és beköltöztek a városba.

Az első két évben én is hagyományosan, szántásos műveléssel gazdálkodtam.

Ezen a környéken, Bismarck külvárosában a csapadék éves mennyisége 380 milliméter, de ebből mindössze 230 milliméter az eső, a többi hóként esik.

Ebből adódóan mindig is úgy gondoltam, hogy a csapadék volt a korlátozó tényező a farmon.

Volt egy barátom az állam északi részén, aki direktvetéssel gazdálkodott és rábeszélt, hogy próbáljam ki a direktvetést, hogy több nedvességet tudjon tárolni a talajom.

Ő mondta nekem, hogy “ Gabe, ha el akarod kezdeni a direktvetést, akkor add el minden talajművelő eszközöd, egyébként fennáll a kísértés, hogy használd is azokat.”

Megfogadtam tanácsát és eladtam minden talajművelő eszközünk, még azelőtt, hogy megvettem volna az elsődirektvetőgépet 1993-ban.

Ez egy 5 méter széles, John Deere 750-es direktvetőgép volt és azóta 100 százalékban direktvetéssel gazdálkodunk.

Az első évben borsót vetettem elsőként az életemben, majd elkezdtem néhány hektáron lucernát vetni talajmunka nélkül.

Elkezdtem kissé módosítani a vetésforgót bár fogalmam sem volt róla, hogy mivé is fog ez fajulni, de ami igazán megváltoztatott minket ,az az 1955-ös év volt.

Ebben az évben 485 hektáron vetettünk tavaszi búzát – megemlíteném, hogy a farmhoz 810 hektár szántó, 1200 hektár természetes legelő tartozik, összesen egy kicsivel 2000 hektár felett gazdálkodunk.

Egy nappal a 485 hektár tavaszi búza aratása előtt a jég elverte az egész környéket. Ez egy durva tréfa volt, hiszen az elmúlt 25 évben talán egyszer esett némi jég, senki nem számított rá, ezért biztosításunk sem volt a mezőgazdasági károkra.

ACRES USA Úgy hangzik, mint egy igazi történelmi jégverés.

BROWN Az is volt. Abból sejthető, hogy mekkora volt a kár, hogy az USDA kiküldte az embereit a kárt lefotózni. Nagy szerencsémre a borsót már learattam addigra, mikor elverte a jég a búzát, így rögtön felismerhettem, mennyire szükséges is a változatos vetésforgó.

A jégverés után gondoltam, ha már úgyis teli van tápanyaggal a talaj, vessünk valami növényt, amiből tudjuk etetni a marhákat, mert a jégverés a legelőket is tönkreverte.

Ez volt az első próbálkozásom azzal, amit manapság fedőnövényeknek hívunk. Kimentem és vetettem valamennyi szudánfüvet és kölest, hogy megpróbáljak takarmányt termeszteni.

Aztán 1996-ban elkezdtünk kukoricát termelni és még több hektár borsót.

Amikor fiatal vagy és éppen kezdő gazda, ráadásul elveszted a termés javát a jég miatt, elég nehéz fizetni a számlákat. Annyi pénzt sem tudtam sehonnan szerezni, amiből kifizethettem volna a ráfordításokat, így aztán elkezdtem gondolkozni: “Rendben, hogyan tudok nitrogént adni a növényeknek, anélkül, hogy műtrágyát vennék?”

Így aztán elkezdtem lucernát vetni újabb hektárokon, még több borsót és ültettem, szudánfüvet és kölest megint. Ezeken kívül volt még tönköly, tavaszi búza, zab és árpa a földeken – nem is tudtam akkor, hogy ez volt a megalapozása a változatos vetésforgónak.

És erre mi történt? Megint egy jégverés – mindent elvert.

Na, ez már megsemmisítő volt. A feleségemmel mindketten a gazdaságon kívül dolgoztunk, hogy ki tudjuk fizetni a számlákat, két kisgyerekkel ez bitang nehéz volt.

De ezután a jégverés után is újra még több keveréket vetettem, hogy legyen mit enni a marháknak, a keverékek egyike búzából, tritikáléból és szöszös bükkönyből állt.

Akkortájt a talaj egészsége még véletlenül sem fordult meg a gondolataimban, mindössze próbáltam megmenteni a farmot, amit azonban valójában csináltam, az volt a talaj egészségének megalapozása.

1997-ben még jobban szélesítettem a vetésforgót, de abban az évben kivételes aszály köszöntött be – senki nem aratott a környéken, minket is beleértve.

Gyakorlatilag három egymást követő évben vesztettük el a termést.

Elkezdtem újra nyári növényeket vetni, a szokásos szudáni fű és köles mellé lóbabot vetettem, mert végképp nem volt pénzem műtrágyára, de azt tudtam, hogy ha együtt vetem a pillangós növényt a többivel, akkor az megköti a nitrogént a fűféléknek.

Szóval ekkor kezdtem el társnövényeket használni.

Eljött az 1998-as év és ismét elvesztettük a termés 80 százalékát a jég miatt.

Negyedik évben elveszteni a termést talán kissé túlzás, de a feleségemmel együtt máig azt mondjuk, hogy ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velünk, mert megváltoztatta a szemléletem az ipari mezőgazdaságról.

ACRES USA Ez aztán valóban rekordokat döntögető furcsa előfordulása a jégesőnek, ennyi év alatt láncban.

BROWN Az igazán mókás dolog az volt ebben a drámában, ahogy visszaemlékszem, hogy egyetlen szomszédomat sem érintette a jégverés abban a három évben, egyedül az aszály miatt vesztettek termést 1997-ben. Én voltam az egyetlen, aki láncban négy évben vesztette el a termését és hiszem, hogy oka volt ennek, hogy így történt.

Ahogy így visszanézek, ez volt a lehető legjobb dolog, ami velünk történhetett, mert észrevettem, hogy a borsó után a következő növény jobban nőtt. A szudánifű/köles/lóbab keverék után szintén jobb volt a következő növény, ahogy a tritikálé/szöszös bükköny után is.

Észrevettem, hogy a talaj szervesanyag tartalma javulni kezdett és szerencsémre mindig csináltattunk talajteszteket. Az apósom sok éven keresztül rendelt teszteket, így megvolt az alapadataink.

Amikor megvásároltuk a farmot, a szerves anyag tartalom 1.7-1.9% között volt.

ACRES USA Ezek az értékek jellemzőek egy olyan talajra, ami évtizedeken keresztül nem nagyon kapott mást a szintetikus nitrogénen kívül?

BROWN Igen és még jelzi a szántást és a sokszínűség hiányát is a vetésforgóban. Ez a két dolog különösen rombolja a talaj szervesanyag tartalmát, ami nálunk 1.7-1.9% volt a kezdetben.

Négy év jégverése és aszálya után felfigyeltem arra, hogy ez az érték némileg megemelkedett. Akkoriban nem fogtam fel, hogy mit csinálok, de most már tudom, hogy több gyökerem lett a talajban.

A talajban lévő szerves anyag növekedésének kétharmada a gyökerekből származik. Szóval a fedőnövényeket termesztve sokszínűvé vált a vetésforgó, s megemelkedett a szerves anyag tartalom, ami jó dolog.

Akkor sem trágyát, sem műtrágyát nem tudtam venni, de most már tudom, hogy ebből a talajélet profitált. Akkor lövésem sem volt, mit csinálok, csak próbáltam túlélni.

ACRES USA Ez volt minden, ami vezette a fedőnövények válogatását?

BROWN Igen, ez a túlélés szükségszerűségéből jött, hogy tudjam etetni az állatokat és termeljek valamit, amit pénzzé tudok tenni. Ennyi a történet lényege, mert akkortájt semmiféle hajlamom nem volt, hogy a talajegészséggel foglalkozzam. Igazából nem is ismertem fel, hogy a talajaim lepusztult állapotban voltak.

ACRES USA Hány állatot kellett etetnie a kilencvenes években?

BROWN Akkor 100 és 150 közötti állatállománnyal dolgoztunk. Csak összehasonlításként, hol is tartunk ma, most állandóan 350-400 közötti marhát tartunk ugyanazon a területen szabad legeltetéssel.

A gulyát ugyanazon a szinten tartjuk, míg mellette 300-600 egy nyaras állatot is tartunk ugyanazon a területen. Javarészét a legelőn tartjuk végig míg el nem érik a 28 hónapos kort.

Most jelentősen több állatot tartunk, plusz van egy kisebb birkanyájunk is, valamint szárnyasok is a legelőn vannak szabadtartásban. A fiamnak van egy szabadon tartott tojótyúk üzlete és valamenyi pulykája is. Mi aztán igazán változatossá tettük a működést, ugyanazon a területen legeltetve minden állatot.

A múlt hónapban kaptam meg egyébként a talajvizsgálati eredményeket és a szerves anyag tartalom 5.3-6.1% között van azokon a földeken, ahol valaha 1.7-1.9% között volt. Szóval több, mint megháromszoroztuk a szerves anyag tartalmunkat.

ACRES USA Kifejtené ezeknek a számoknak a fontosságát?

BROWN Amikor megvásároltam a farmot, elég szerencsés voltam, hogy az USDA Természetes Erőforrások Megőrzése Szolgáltatásától kijöttek és készítettek egy beszivárgási talajtesztet, amiből kiderült, hogy mindössze 12 mm víz tudott óránként beszivárogni a talajomba. Ennek oka a rengeteg szántás miatt elporlott talaj igen gyenge aprómorzsássága, levegőpórusokban szegénysége volt.

Egy évvel ezelőtt készítettük az utolsó ilyen tesztet, akkor 20 cm víz volt képes beszivárogni óránként, ez 16-szoros növekedés.

Megmondhatom bárkinek, hogy azt gondoltuk, hogy egy igazán csapadékszegényes környéken vagyunk, de nem az számít, hogy csak 380 milliméter csapadék esik, hanem abból mennyi kerül a talajba és mennyit tud abból eltárolni.

A szerves anyag az, ami a talaj vízmegtartó képességét képes javítani és egyetlen százalék szerves anyag növekedés 180.000 liter vizet képes tárolni hektáronként.

Szóval amikor a talajom kevesebb, mint 2 százalékról hat százalékra változott, számold ki, mennyivel több vizet képes eltárolni. És ez pozitív változást csak a víz szempontjából néztük meg.

ACRES USA Vissza a történet elejéhez, a kilencvenes években igazán szerencsétlen időszakot élt meg.

BROWN Nos igen, 1998 után négy évben vesztettük el a termést a jégverésnek és aszálynak köszönhetően. Képesek voltunk megélni a húsmarha tartásból és igazán szerencsések vagyunk, hogy a bank nem árverezett el mindent. Képesek voltunk fizetni a kamatokat, ezért megtartottak minket.

Ekkortájt már láttam a változást a talajban, s 1997-ben talákoztam először a holisztikus menedzsmenttel. Don Campbellt Albertából hallottam beszélni a holisztikus működésről és elgondolkoztatott, hogy én is így kezeljem a farmom.

A mai mezőgazdaságban elválasztjuk a kukoricát a szójától és mindkettőt az állatállománytól – minden el van szigetelve egymástól.

Elgondolkoztam a változásokon, amelyek a sokszínűséget érintik a farmomom és amire rájöttem, hogy igazából egy őshonos legelőt próbáltam másolni.

Amikor kimész egy természetes legelőre, az rendkívül sokszínű. A fiam legelőkezelést oktat a helyi középiskolában és amikor kijöttek az egyik őshonos legelőnkre, két órán belül 140 különféle fajtáját számolták össze a füveknek, pillangósoknak és egyéb növényeknek. Ez egy igazán nagy változatosság.

Don Campbell beszélt a holisztikus menedzsmentről, hogyan dolgozik minden együtt, és miként nem tudsz megváltoztatni egyetlen dolgot, anélkül, hogy más dolgokat nem érintene ez a változás.

A jégverés és aszály rákényszerített, hogy színesebbé tegyem a vetésforgóm takarmánynövényekkel, mint a szudáni fű, köles, lóbab, én pedig visszaengedtem az állatokat a szántóra.

Számomra ez volt a holisztikus menedzsment kezdete.

Szóval a kilencvenes évek végétől egészen a századfordulóig kiszélesítettem a fedőnövények használatát és azóta hívom őket fedőnövényeknek.

Amikor például learattam a borsót, azonnal vetettem valami mást utána.

Elkezdtem a talajbiológiáról olvasni és hogy mi is történik a föld alatt.

Korábban mi soha nem láttunk gilisztát a földjeinken, de a direktvetés, a fedőnövények és a szármaradvány hatásaként, amit talajvédelemként hagytam a felszínen, minden parcellánk teli lett gilisztával.

Akkor is szerencsés voltam, mikor a kerület talajmegőrzésért felelős szakértője, Jay Fuhrer az NCRS-től felfigyelt rám és megkért, hogy vegyek részt a bizottsági munkában, ahol aztán igazán sokat foglalkoztunk a talajok egészségével.

Ez akkortájt volt, mikor a no-till kezdett népszerűvé válni. Én voltam az első direktvető a megyében, de mostanra Burleigh megye 75 százalékát direktvetéssel művelik, így láttuk az igazi fellendülést, ahogy megnőtt a no-till után érdeklődők száma.

Aztán 2003-ban találkoztam Dr.Kristine Nicholssal, aki talaj mikrobiológusként dolgozott az AR mandani állomásán Észak Dakotában. Dr Nichols a glomalin kutatásában dolgozott együtt Dr. Sarah Wrighttal Beltsvilleben, Maryland államban.

Dr Nichols 2003-ban meglátogatott a farmomon és ahogy sétáltunk a földjeim mellett, mondta: “ Gabe, hosszú utat jártál be, de a talajod sosem lesz fenntartható állapotú, ha nem hagyod el teljesen a szintetikus műtrágyákat.

Akkortájt már elég alacsony dózisokkal dolgoztam, de valamennyi műtrágyát még mindig használtam.

Szerző: | 2017-10-20T23:25:11+00:00 július 21st, 2017|Kategóriák: Uncategorized|

A szerzőröl:

This Is A Custom Widget

This Sliding Bar can be switched on or off in theme options, and can take any widget you throw at it or even fill it with your custom HTML Code. Its perfect for grabbing the attention of your viewers. Choose between 1, 2, 3 or 4 columns, set the background color, widget divider color, activate transparency, a top border or fully disable it on desktop and mobile.

This Is A Custom Widget

This Sliding Bar can be switched on or off in theme options, and can take any widget you throw at it or even fill it with your custom HTML Code. Its perfect for grabbing the attention of your viewers. Choose between 1, 2, 3 or 4 columns, set the background color, widget divider color, activate transparency, a top border or fully disable it on desktop and mobile.